Terrorista napló

Hétfő:
Allah az ő szent emberén, Alin keresztül szólt hozzám, hogy csapást kell mérni a hitetlenekre. Célpont a Keleti-pályaudvar! A Dohány utcában kocsiba pakoltuk a 150 kg robbanóanyagot, de míg felmentünk az óráért, eltűnt a kocsi! Kihívtuk a rendőrséget, de kevés emberre való hivatkozással közölték, hogy fáradjunk be. Kijönni nem tudnak. Allah keze messze elér! Remélem! Ő legalább utoléri a rohadt tolvajokat.


Kedd:
Újítottunk! Ma reggel egy aktatáskát töltöttünk fel C4-gyel! Kocsival nem mehetünk, mert nincs. Tehát marad a tömegközlekedés. Irány Ferihegy. Allah Bölcs! Bár én most nem értem. Valahol a Blaha és a Deák között eltűnt a táska a metrón. Láttam két gyanús arab forma fickót. Az egyiknek a nevét is megjegyeztem valami Aladár. Biztos a CIA figyel már minket! Irány kerülő úton haza. Valami isteni ötlet kell, mert ebből így nem lesz Dzsihad.


Szerda:
Van új autó! De nem kockáztatunk. Bedrótoztam magam 20 kg dinamittal. Kicsit kényelmetlen, de nem baj! Visszaúton már nem fog zavarni. Irány a belváros. PUFF! Mégiscsak kezdek kételkedni Allah hatalmában. Visszaúton is zavart ez a szar. Nem elég hogy a csúcsforgalomban lekéstük a bejelentett robbantási időt, de a rohadt közúti építkezések miatt a terelő utakon eltévedtünk. Ez még nem is lett volna gond, ha a hézagos macskakövek nem vágják tönkre a kocsit. Valami ismeretlen romos gyártelep mellett csak nem robbanthatom fel magam smafura! Irány gyalog haza. Baszott nehéz és kényelmetlen ez a sok drót. Mérgemben kidobtam a kukába az egészet. Allah bocsássa meg! Bár kezdek inkább a zsidókhoz vonzódni. Lehet őket jobban szeretik az égiek?


Csütörtök:
Itt a nagy nap! A bomba rajtam, kezemben a preparált táska. Irány a parlament! Ma megmutatjuk a hitetlen kutyáknak! Reggel 6 előtt indultunk. Minden simán ment. Találkoztunk pár udvarias rendőrrel, akik segítettek eligazodni. 7 órára már a parlament előtt álltunk. Figyeltük a bejáratot. Megvárjuk míg bejön a tömeg, berontunk és felrobbantjuk az egész kibaszott kócerájt!! 10 óra! Még csak 2 ember jött. Mi van itt? Csak nem megsejtettek valamit? 12 óra. Jön ki egy ember. Érdeklődünk, mizujs? Aszongya semmi különös, csak a szokásos. Ma sem jött senki dolgozni ide. Ó, Allah mondd mi legyen? Robbantsuk fel az épületet meg a büfést, aki még bennmaradt? Tanácstalanok vagyunk. Mindegy, 14 óráig várunk utána meglátjuk. 18 óra. Újra itthon. Unalmas nap volt. No mindegy. Este telefonálunk Bin Ládennak, majd ő eligazít.


Pénteken Iszlám ünnepnap, valszeg pihenhetünk.


Szombaton fölösleges robbantani. Akkor a zsidók úgyis otthon vannak.


Vasárnap meg már vége a hétnek. Ki kell várni a hétfőt.


- Óó, Allah, tekints le fiaidra! Mutass utat! Vagy a legbiztonságosabb ország ez a földön, vagy a Szűz Mária fekszik nálad jól! SEGÍTS!